Özönvíz kicsit máshogy

Az özönvíz az egyik legemlékezetesebb története a Bibliának, mert itt fordult elő először, hogy szinte teljesen kipusztult a föld. A Bibliában ez az 1Mózes 7 részében olvasható. 

1Móz 7,1
Akkor ezt mondta az ÚR Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben. 
1Móz 7,2
Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényt. 
1Móz 7,3
Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy maradjon utódjuk az egész földön. 
1Móz 7,4
Mert hét nap múlva negyven nap és negyven éjjel tartó esőt bocsátok a földre, és eltörlök a föld színéről minden élőt, amelyet alkottam. 
1Móz 7,5
Nóé meg is tett mindent úgy, ahogyan az ÚR megparancsolta neki. 
1Móz 7,6
Nóé hatszáz éves volt, amikor özönvíz lett a földön. 

 

martin_john_the_deluge_1834.jpg

Azonban pár kérdés felmerült ezzel kapcsolatban sokakban. #Ha csak Noé és családja élte túl, akkor hogy lehet, hogy szinte minden nép hittörténetében szerepel? #Hogy lehet az, hogy régebbi írásokban is szerepel, mint a Biblia? 

Az özönvíz (mítosza) először a sumér, töredékesen fennmaradt táblán olvasható, ami i.e. 17. századból származik. Az első részében az emberek és állatok teremtéséről van szó, majd az első városok alapításáról. Egy hiányzó szakasz után az istenek úgy döntenek, hogy az emberiséget özönvízzel pusztítják el. Enki figyelmezteti Ziuszudrát, aki hajót épít.

Időrendi sorrendben ezután jön a zsidó özönvíz, ahol Isten eldönti, hogy a föld gonoszsága miatt elpusztítja az embereket, ám Noé és családja jó életet éltek, így őket megkíméli. Bárkát kell építeniük, hogy túléljék a pusztítást.

#Csak ennyi özönvíz-történet létezik? Én személy szerint csak ennyit ismertem, de olvasgattam kicsit, és találtam még más népeknél is. A görögöknél az özönvíz előtti aranykornak Zeusz vetett véget, mert Pelaszgosz király megsértette az őt, mivel egy kisfiút áldozott fel neki. Az istenek tiltották az emberáldozatot, így Zeusz büntetésül farkassá változtatta Pelaszgoszt. Ezután meglátogatta Pelaszgosz ötven fiát, akik saját testvérüket, Nüktimoszt főzték meg neki. Zeusz haragra gerjedt és özönvizet bocsátott a földre.

Indiai mitológiában Masztja, Visnu isten első megtestesülése volt, aki szintén az emberiség aranykorában jelenik meg; ő parancsolja meg, hogy építsenek hajót, ahova a föld élőlényei menekülhetnek. Az özönvíz után pedig az emberek újra benépesítik a földet.

Kínai történetekben a folyók áradása okozta az árvizet, amit aztán a tengerek fejeztek be, amikor azok is túláradtak. Egy férfi feleségével, három fiával és három lányával együtt megmenekült. A kinai emberek hiszik, hogy minden egyes kínai ezeknek az embereknek a leszármazottjai. 

A Hawaii-szigetek történetében a világ teremtése után az emberek annyira elvetemedtek, hogy Kane, az istenük elhatározta, hogy elpusztítja földet. De úgy döntött, hogy egy igaz embernek és a családjának megengedi, hogy megmeneküljenek haragjától. Ők olyan hatalmas csónakot építettek, amelyen ház állt. Aztán megjött az eső és a víz emelkedett, az óceánok egybefolytak és az emberiség kipusztult. Csak a bárka lakói élték túl a katasztrófát. Végül Kane leapasztotta a vizet és utasította az igaz embert és családját, hogy újra népesítsék be a földet.

Nagyon érdekes számomra, hogy mennyi nép és kultúra története feldolgozza a bibliai vízözönt. Én eddig azt hittem, hogy ez volt az első mű, ami tartalmazza a történetet, de tévedtem. Az viszont biztos, hogy volt özönvíz, mert a sumérok régi városaiban találtak erre utaló nyomokat. Hogy miért nem a Biblia az első mű, ami erről ír, azt nem tudom, nem is fogok tudni minden kérdést megválaszolni, de nagyon érdekesnek találtam a témát. Semmiképp sem szeretném hitelteleníteni a Bibliát, nincs ilyen célom, csak írok a témáról és próbálom a tudománnyal is összevetni.

Alexander Tollman, egy ausztrál geológus is foglalkozott a kérdéssel. Adódott lehetősége megvizsgálni a Fekete-tenger térségét, és úgy gondlta, hogy szilárd bizonyítékokat talált a vízözön létezésére. Áradásra talált bizonyítékot, hiszen szerinte akkoriban a Fekete-tenger egy zárt, édes vízű tó volt. Felvetette a kérdést, hogy akkora lehetett az áradás, hogy annyira beleégett az ott élő emberek tudatába, hogy később innen ihletődött a sumér Gilgamesz-eposz, és azután a Biblia vízözöne? Felállított egy elméletet, miszerint kilenc és félezer évvel ezelőtt egy óriási üstökös hét darabra szakadva csapódott bele a bolygónkba - valamennyi darabja az óceánba hullhatott. Ez elsöprő, több km magas hullámokat korbácsolhatott, amelyek 100-150 kilómeteres óránkénti sebességgel tartottak a part felé. Szerinte ez az esemény éghetett bele az emberek tudatába, hiszen az erről írt történetek máig élnek nagyon sok kultúrában. Azonban persze mint minden elméletnek, ennek is vannak kritikusai. Az egyikük szerint ez az elmélet lehetetlen, hiszen a nagy méretű meteorok becsapódásának koszaka már akkor véget ért, mielőtt emberek jelentek volna meg a földön.    

Nagyon sok oldalról, nagyon sok ember próbálta már megközelíteni ezt a kérdést és választ találni rá, de nincs annyi és olyan kézzel fogható bizonyíték, ami alapján bármit, minden kétséget kizáróan kijelenthetnénk. Annyit tudunk, hogy egyszer volt egy hatalmas áradás, hiszen erre vannak bizonyítékok, de hogy milyen méretű, miért történt és meddig tartott, erre máig nem tudunk válaszolni.