Sokszor olvastam már ezt a kérdést, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Bármilyen fajta emberrel találkozunk, akinek nincs konkrét Isten-képe vagy magát ateistának vallja, az az első kérdése, hogy ha Isten mindenható, akkor miért nem segít? 

Szerintem ez nem ilyen egyszerű és nem lenne szabad a problémákat csupán egy ilyen egyszerű kérdésbe belezsúfolni, mert nem állja meg a helyét. Úgy érzem, hogy a helyes kérdés inkább így hangzana: #Ha Istennek van hatalma mindenek felett, akkor miért nem avatkozik közbe? 

Olyan helyzetbe kerültem egy-két emberrel a nyaralásom alatt, hogy erre választ kellett adnom és ez elgondolkodtatott. Még most is rágom magam rajta. Szerintem első sorban pár dolgot rosszul értettünk meg a Bibliából. De ez csak az én szerény véleményem, tényleg. 

Az első érv, amivel találkoztam: #Ha Isten tényleg mindenható, akkor már az előtt tudta volna, hogy Sátán mit tervez, mielőtt Évát megkísértette. Igaza van, a mai keresztény dogmák fényében tényleg így kellett volna történnie. Tudjuk, hogy a Teremtő mindenható, hiszen le van írva a Bibliában, ahogy az is, hogy látja a gondolatainkat. #De vajon folyamatosan olvassa is őket? Mikor Jézus a földön járt, látta a farizeusok gondolatait, de nem olvasta őket állandóan, csak amikor szükségét érezte. Mivel Jézus azt mondta, hogy aki látta őt, az látta az Atyját is, így arra tudok következtetni, hogy Isten is valahogy így van vele. Tudom, hogy sokaknak ez a gondolkodásmód nagyon is ellenszenves, mert akkor összetörik a kép, amit a Teremtő mindenhatóságáról alkottak, de ha mélyebben belegondolunk: mint ahogy Jézus sem azzal töltötte az idejét, hogy folyton az emberek fejében matat, így Isten még inkább tiszteletben tartja a mi kis személyes magánterünket, nem? Ő egy szülő szerepét tölti be az életünkben a Biblia szerint. Mi is tiszteletben tartjuk a gyermekünk magánszféráját, akkor miért várunk mást égi Atyánktól? Ráadásul megbízott az angyalaiban, boldogsággal töltötte el, hogy megteremtett mindent, semmi oka nem volt kételkedni. Én legalábbis erre jutottam.

Más még, amit felhoznak: #Akkor miért nem vigyáz ránk most is? Ennek is van egy hosszú története. Mikor megtörtént a baj és az első emberpár kiűzetett a Paradicsomból, Ő akkor is mellettük maradt. Megáldotta Ábelt és keze munkáját, majd vezette Izrael népét. Mindig mellettük volt, atyáskodott felettük, ám mint ahogy mi sem fogjuk a gyermekeink kezét, úgy ő sem atyáskodhat felettünk örökké, egyszer az emberiségnek is fel kell nőnie, ezt is be kellett látnom. Sokszor gondolkodtam azon is, hogy #Miért nem előzi meg a rosszat? Miért nem segíti azokat, akik mi (az emberek) szegénységbe juttattunk, miért nem oldja meg azokat a gondokat, amiket mi okoztunk? Azt hiszem pont azért, amiért mi sem tartjuk a hátunkat, ha a gyermekeink hatalmas bajt okoznak. Ha bajt okoznak, azt nekik kell helyrehozniuk. Megtehetnénk, hogy mi oldjuk meg helyettük a problémákat, de akkor mégis mit tanulnának? Legközelebb ugyanazt a hibát követnék el és ugyanúgy nem tudnák, hogy kellene helyre hozni. Csak még mélyebbre süllyedne minden. Ráadásul én azt tapasztaltam, hogy aki kér, annak ad is, akár szegény, akár hajléktalan. Másrészt ha a gyermekünk gördeszkázni akar, akkor engedjük. Tudjuk, hogy még fiatal hozzá és azt is, hogy nagyon meg fogja ütni magát. Mégis vajon fogni fogjuk végig a kezét? Nem. Hagyjuk, hogy ő élvezze ki a gördeszkázást, ő üsse meg magát és ő álljon fel. Ha nekünk megadta a döntés jogát, miért venné el azt? Ez egy nagyon kényes téma, de ha csak egy picit is belegondolunk, mi lett annak az eredménye, hogy ha bármikor is beleavatkozott Ő, vagy a Fia az emberek életébe? Amint csodát tett Isten, az emberek utána már csak akkor hittek benne, ha újra tett valamit. Nagyon gyorsan ellene fordultak és ha nem volt velük látványosan (mint pl. a tűzoszlop), akkor már el is hagyták, amint volt rá lehetőségük. #Mit tettek a fiával, aki megoldotta az emberek gondját? Aki tanította és gyógyította az embereket? Azok fordultak ellene, akiken segített éjjel-nappal. Ha most is beleszólnának az emberek életébe, mi változna? Talán hinnénk Benne addig, amíg a csodáját látjuk? Aztán elkönyvelnénk, hogy megőrültünk, vagy csak a tudomány játszadozott velünk? Vagy idegenek látogatása volt az egész? Változott ma annyit az emberiség, hogy elfogadja Őt annak, aki? És miért várjuk, hogy utánunk takarítson? Hogy azt, amit mi szúrtunk el, Ő hozza helyre? Nem azért vagyunk itt a földön, hogy segítsünk egymáson?

#Miért dobta oda a fiát? Én nem érzem, hogy odadobta volna. Eredetileg is azért küldte el csakis a zsidókhoz, mert ők voltak a kiválasztott népe, nekik kellett volna elvinnie a megváltás hírét, hogy elközeledett az Isten Országa, ezzel feloldva őket az állatáldozatok alól. De a zsidók nem hittek benne/neki és feláldozták. Nem Isten akarta ezt és Jézus sem azért jött, hogy mindenképp mártír legyen belőle. Ám tudta, hogy mi lesz a következménye, ha nem fogadják el a zsidók az üzenetét és vállalta ezt. Én itt nem szívtelen áldozatról olvastam, hanem egy felkínált esélyről, hogy fogadják el a jó hírt, a felszabadítás hírét az izraeliták. Én sehol nem olvastam odadobott áldozatról, de nyugodtan írjátok meg, ha ti ezt máshogy olvastátok :)

Védeni biztos, hogy megvéd minket és megadja azt is, amit kérünk. Az életemben azt tapasztalom, hogy csak kérnem kell, és egyből meg is kapom, amit kérek. Nincsenek a házban sem összetört üvegek, sem semmi paranormális, mint néhány nem hívő ember lakásában (hívő alatt nem a vallásosságot értem), nem jöttek az UFO-k (Orion barátja történetére gondolok, JJ Fórumán) és semmi furcsaság. Ha valami miatt megijedünk, hogy most mi lesz, mindig akkor jön a segítség, mikor kell. Ennél többet nem tudom, hogy kérhetek-e :) Azt nem szeretném, hogy csak Rá támaszkodni, az én életemben én szeretném elérni az eredményeket :)

Én összegezve úgy látom az eddigi ismereteim alapján, hogy a legnagyobb erőt kaptunk Istentől, az pedig a szabad akarat, hogy mi magunk hozhassuk meg a döntéseinket. És bölcsességet is kaptunk, hogy tudjunk jól dönteni. Azt is gondolom, hogy nem szabad elvárni másoktól, hogy helyrehozzák azt, amit mi rontottunk el, hiszen azért csakis minket terhel a felelősség. Olyan emberektől szoktam ilyen kérdéseket kapni, akik általában egyszer sem voltak önkéntesek sehol, nem próbáltak meg segíteni senkin, így viszont nem várhatják el, hogy majd egy csettintésre jön valaki, aki helyrehozza azt, amit mi elszúrtunk. Abban egyetértek velük, hogy nem ők találták ki ezt a társadalmi berendezkedést és nem is ők vették el a fedelet a fejük felől a szegényeknek, viszont mivel ők is ennek a társadalomnak a tagja és élvezik az előnyeit, úgy ki kell venniük a részét a hátrányok kezeléséből is. De ez persze megint csak egy magánvélemény :) Ilyen is volt a kis nyaralásomban :)